Halloween vagy mindenszentek? Évről évre fellángol a vita, de az igazán fontos dolgokról éppen emiatt sokkal kevesebb szó esik.
Tisztázzuk a legelején: három különböző ünnepről van szó, amik ráadásul közel 1200 éve hivatalos ünnepei a keresztény vallásnak.
Pont annyira, mint a karácsony, vagy a húsvét.
Mi az, amire érdemes, sőt fontos odafigyelni a mostani időszakban?
A modern ember bizonyos szempontból nagyon hasonlít a kétezer-kétszáz évvel ezelőtti görögökhöz, akik hajlamosak voltak túlságosan szkeptikusan fordulni a régmúlt tudásához - és emiatt aztán olyasmit is tévesnek tituláltak, ami kézzelfogható valóság.
Ugyanez történt a Pokol kapujával is. Hiába írt róla Cicero és Sztrabón egyaránt, hiába szerepelt annyi történetben, a mítoszok és vallási képzelet mese-elemének tartották a hitetlenek.
A régészek Hierapolis ősi romjai mellett ásattak, amely Törökország délnyugati részén található.
Lughnasadh (ejtsd: lúnaszá), avagy Lammas a kelta év utolsó negyedének kezdetét jelzi augusztus 1-én. A négy kisebb napünnep egyike ősidők óta.
A négy nagy napünnep naptári felezőpontjai négy kisebb ünnepet jelölnek ki. Vélelmezhető, hogy már a földművelés kezdete óta megünneplik, hiszen a három aratóünnep közül az első, amikor a nyári gabonát aratták le.
A másik két aratóünnep a Mabon (szeptember 21, őszi napéjegyenlőség) és Samhain (október 31.). A most kezdődő ciklus a nyájak téli szállásra történő behajtásával végződött hagyományosan.
Lughnasadh a nyár végét és az ősz kezdetét jelzi évezredek óta. Persze, a jelenben az augusztusi nap még forrón süt, sőt már a szeptember is gyakran júniusi hőséget hoz, ám a nappalok már észrevehetően rövidebbek, az éjszakák hűvösebbek, a nappali árnyékok hosszabbak.
A Toszkánában nemrégiben feltárt ősi sztélé feltárta az első titkát: a termékenység etruszk istennőjének nevét.
Egy friss leleten bukkantak rá a régészek az ősi etruszk bőségistennő nevére. A 227 kilogramm súlyú sztélére 2019-ben bukkantak a Poggio Colla-ban, az i.e. hatodik századi etruszk településen.
A kősztélén szereplő hosszú feliratot egy 2500 éve holtnak számító nyelven írták, és Gregory Warden régész, a Dallas-i Dél-Metodista Egyetem professzor emeritusa találta meg.
A fordítás jelenleg folyamatban van, és a kutatók felfedezték, hogy a szöveg Uni istennőre utal.
A mágikus kísérletek sokszor vezettek fizikai csodákhoz az ókorban. A vikingek is így fedezték fel az acélkészítés titkát, hála egy szakrális-mágikus eljárásnak.
Az acél úgy viszonyul a vashoz, mint a vas a bronzhoz: egy összecsapásban szinte biztosan győzedelmeskedni fog.
A felfedezése azonban nem az ateista materializmusnak köszönhető, hanem a szakralitásnak és a mágiának.
A művelet pedig sikerült – és ennek köszönhetően jelent meg az acél a világon. Az eljárás azonban, mai fejjel, eléggé hátborzongató volt.
A titok a holtak csontjában rejlett.
Tudtad, hogy Az utolsó vacsora olyan titkokat rejt, mint egy zenei kotta vagy hogy Leonardo a csillagjegyek szerint csoportosította az apostolokat rajta?
Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című festménye az egyik legcsodálatosabb, leggyakrabban tanulmányozott és leginkább reprodukált műalkotás, amit a világ valaha is ismert.
A festményen az Újszövetségből jól ismert utolsó, pészachi vacsora látható, amit zsidó hagyományok szerint ültek meg Jézus és apostolai.
Úgy véled, már feltárta neked a titkait? Na és a festménybe kódolt zenét meghallgattad, vagy láttad Jézus és Mária Magdaléna gyermekét?
Következzen most 10 tény és titok, amelyek által még inkább ámulatba fog ejteni Leonardo da Vinci zsenialitása.
Listen to our 13 minutes English podcast about 11 secrets and little-known facts about da Vinci’s painting of The Last Supper – it even features Jesus’ wife, child and the score of a musical score!
A Vatikáni Könyvtártól nem messze tártak fel egy 2000 éves szentélyt az olasz régészek. A titkos hely több mint másfél ezer évig maradt ismeretlen az emberek előtt.
A rejtélyes római bazilika, amelyet egy ezoterikus pogány kultusz hívei építettek, és amely ma már több mint 40 méterre fekszik az utcaszint alatt, először nyílt meg a nyilvánosság számára.
Az istenek, istennők, párducok, szárnyas kerubok és pygmiesek stukkó domborműveivel díszített titkos szentélyt 1917-ben, „véletlenül” fedezték fel egy vasútvonal építése során Rómában. Egy földalatti átjáró talaja beszakadt, felfedve a rejtett kamra bejáratát.
A 40 méter hosszú, egykori szent hely immáron nyitva áll a látogatók előtt.
De ki építette és milyen kultusznak adott otthont? Ez is kiderült.
Írország (Éire) azon kivételes országok közé tartozik, amely az Istennőről kapta a nevét.
Írország gaelül (ír nyelven) Éire, azaz ‘Íre’. Csakhogy még az írek közül is kevesen tudják, valójában mit is jelent az országuk neve.
Magyarország a magyarok, Anglia az angolok (angolszászok) után, Németország a magyar nyelvben a németek (nemac „nem szláv”), németül a Deutsch önelnevezésből kapta a nevét.
De ki volt Ériu istennő, akiről Írország és az ír nép a nevét kapta?
A genetika bebizonyította azt, amit a régészetnek, a kultúrantropológusoknak és a szakrális sugallatoknak köszönhetően eddig is tudtunk: az Istennő-civilizáció gyermekei építették Stonehenge-et.
Az első templomépítők leszármazottai voltak azok, akik felépítették Stonehenge első körét. Az őskori DNS-maradványok elemzése végérvényesen bebizonyította, hogy Anatóliából vándoroltak el, és a Földközi-tenger térségében haladva jutottak nyugatra, mielőtt Nagy-Britanniát elérték.
A neolitikumi építők az Anatóliai (modern Törökország) őscivilizációt létrehozó nép leszármazottai, akik észak felé indultak az Ibériai-félszigetet elérve. Nagyjából i.e. 4000 táján érkeztek Nagy-Britanniába.
A tanulmány a Nature Ecology & Evolution folyóiratban jelent meg és rögtön nagy port kavart.
A Nagy-Britanniába irányuló migráció csak egy részét képezte az Anatóliából i.e. 6000 táján, az Özönvíz előtt pár évszázaddal kezdődő kivándorlásnak.
A párizsi Notre Dame székesegyházban 2019. április 16-án tűz ütött ki. A látottak alapján a nyolcszáz éves templom óriási károkat szenvedett. A tűz azonban aligha véletlenül lobbant fel!
Végül 2024. 12. 07-én, ünnepélyes keretek között adták át az újjászületett székesegyházat, amiben több titokra is fény derült az öt évig tartó rekonstrukciós munkák során.
Habár a tűzoltók azonnal a helyszínre érkeztek, és egy különleges egység megmentette a felbecsülhetetlen értékű relikviákat és műalkotásokat, a tűz oltását számos tényező hátráltatta.
A sűrűn lakott térségben eleve a tűz továbbterjedését is meg kellett akadályozni, miközben a tűzoltók hősiesen küzdöttek a nyolcszáz éves székesegyház megmentéséért. A lángok a tető felületének kétharmadát is felemésztették, ami így beomlott, akárcsak a huszártorony.
Ahogy hamar megerősítették a párizsi rendőrségen, a tűz nem szándékos gyújtogatás vagy terrorakció miatt ütötte fel a fejét, hanem baleset történt. Hivatalosan.
Listen to our 16 minutes English podcast about The fire and resurrection of Notre Dame Cathedral in Paris: