A Valentin-nap, vagy Bálint-nap manapság a szerelmesek, a szerelem ünnepe, amikor fiúk és lányok szerelmi zálogot adnak titokban a kiszemeltüknek, a „Valentinjuknak”.
Aki azt mondja erre, hogy „csak egy újabb amerikai ünnep, ami idegen tőlünk, mint a Halloween” az pontosan akkorát téved, mint a Halloween esetében. A Valentin-nap ugyanis tisztán és teljesen európai ünnep, sőt ősi európai ünnep, ami a pogány római kultuszból vette át a kereszténység, egy igazi keresztény vértanú-ünneppel egybekapcsolva.
Tehát – akár a Halloween esetében –, a Bálint-nap is egy évszázadok óta hivatalos keresztény európai ünnep, amelynek a gyökerei az őskorig nyúlnak vissza.
Ideje, hogy megtudd, miként is alakult ki és mi a misztikája és szakrális jelentése a Valentin-napnak!
Listen to our 17 minutes English podcast adbout The origin of Valentine’s Day: Lupercalia, the mystery of birth, the feast of fertility:
A római előd: a Lupercalia ünnepének eredete
A Bálint- avagy Valentin-napot Rómában még Lupercalia néven ismerték. A Lupercalia a tavasz előhírnöke volt, a föld méhéből előtörő új élet megidézése, a tél ridegségének elűzése.
A rítusok szívében a megtisztulás és a termékenység kettőse állt, az ősi rómaiak szemében a jövő ígéretét hordozta. A csupasz lábakkal a földet érintő papok, a Lupercik, a Palatinus-dombon vonultak, hol a hagyomány szerint a nőstényfarkas egykor a Róma-alapító ikreket táplálta.
Az anyaföld és az Istennő kegyeiért folytatott játékos, ám mégis szertartásos küzdelemben a múlt és a jelen találkozott. A Lupercalia nem csupán egy ünnep volt, hanem egy spirituális atlasz élő fejezete, melyben a rituálék a világrend folytonosságát hivatottak biztosítani.
