A dalai láma rangja és munkássága közismert. A nevét azonban valószínűleg jóval kevesebben tudják: Tendzin Gyáco. Szathmári Botond tanulmánya a dalai lámák történetét mutatja be.
„Minden vágyat beteljesítő drágakőnél is értékesebb, legmagasabbrendű célra törekvő tudattal gondoljunk az összes érző lényre!”
(A tudat gyakorlatának nyolc verse)
Az európaiak szemében úgy tűnhet a dalai lámák intézménye, mintha az Tibet ősi hagyománya lenne, pedig nem így van.
A dalai lámák intézménye és történetük – Lhászai Potala palota
Ahhoz képest, hogy a tibetiek honfoglalása és államalapítása jóval megelőzte a magyarokét és sok más európai nemzetét – hiszen a VII. század első felében zajlott – e cím 1578-as megjelenése későinek nevezhető.
A nyári napforduló ugyanolyan ősi, titokzatos és csodákkal teli ünnep, mint testvére, a téli napforduló.
Az élet ütemét a csillagos ég ritmusa alakítja, a nyári napforduló pedig ragyogó mérföldkőként jelenik meg ebben az egyetemes szívdobbanásban. Évezredek során az emberiség folyamatosan követte a fény hívását. A neolitikum közösségei olyan kőemlékeket emeltek, amelyek a leghosszabb nap hajnali napfelkeltéjét keretezik, így teremtve emlékezet és kozmikus párbeszéd helyszínét.
A nyári napforduló ősi ünnep
Az ókori egyiptomiak a Napisten, azaz Ré tiszteletére végeztek szertartásokat a Nílus áradásának idején, amikor a napfény rituáléi a kozmikus harmóniát és az uralkodói erőt hangsúlyozták. Az igazán mély keresők mindig többet láttak ebben a pillanatban: a napforduló energiája belső meghívásként jelent meg számukra.
Az Alethé, a tiszta szellemtudomány tanításai szerint a napforduló olyan belső kiteljesedést hordoz, amelyben a fény találkozik a lélekkel, megnyitva a teremtő szándék és az alkotóerő útját. Minden kultúra sajátos módon fűzte össze a tüzet, a gyógynövényeket, a vizet és az éneket a rítusaiban, ezzel kapcsolva össze az egyéni létet a kozmikus megújulással.
Magyar podcast
English podcast
19 minutes podcast about the The sacred miracle of the summer solstice, the significance of the summer sun feast, Litha
A napforduló alapvetően egy asztronómiai jelenség, ám éppen úgy több annál, mint ahogy Te is több vagy a testednél! Írásunkban ezúttal a nyári napforduló szakrális csodáját mutatjuk be.
Tibet ősi vallása, a bön megmaradt a rejtett völgyekben a buddhizmus térnyerése után is. Számtalan titkot őriz a mai napig. Szathmári Botond írása ezen titokzatos hagyományról szól.
„Tibetről a ráülepedett buddhizmust nem szükséges lekaparni; a réteg mint a por könnyen lefújható, s akkor az ember szemtől szembe áll azzal, ami Tibet mindig volt a buddhizmus előtt, sok ezer évig. Ez a Tibet röviden és egy szóval: a Bön.” (Hamvas Béla)
A tibeti phön /t: bon vagy bon-chos/ egy samanisztikus alapokon nyugvó, buddhista, hindú, perzsa és feltehetően keresztény elemeket is magába foglaló hitrendszer.
A tibeti phön (bön) hagyomány
A phön szövegek tanulsága azt bizonyítja, hogy e vallás őshazája Tákhszikh ország /t: sTag-gzigs/, ami tibetiül Perzsiát jelenti.
Arról mindenki hallott, hogy az ókorban a hellenizált világ és India között aktív kereskedelmi kapcsolat élt.
Arról viszont már kevesebben tudnak, hogy buddhista missziók és buddhista közösségek éltek a Közel-Keleten! Tarr Bence László cikke a buddhizmus és a görög filozófia kapcsolatáról szól.
Pürrhón és a Buddhizmus
“If we were trying to prove that Pyrrho was some kind
of Buddhist, we would be not far from achieving our goal.”
A fenti idézet Everard Flinthoff-tól származik [1], aki ‘Pürrhón and India’ című cikkében, azt kívánja bizonyítani, hogy ‘Pürrhón valamiféle buddhista volt’.
Ez véleményem szerint túlzás, bár kétségtelenül lehetetlen azokat az egyezéseket cáfolni, amiket tanulmányában felmutat.
A buddhizmus hatása a görög filozófiára
Az alábbi elemzésben vizsgálat alá vetném mindazokat a hasonlóságokat, amelyeket saját vizsgálódásaim során találtam, s melyek egyértelműen kimutathatóak, kitérve a Flinthoff által is hozott példákra.
A főnix madár az ókor óta rejtélyekkel és lángokkal övezett jelkép. Ismerjük meg a titkait!
A főnix, ez a csodálatos mitikus madár, amely újjászületik saját hamvaiból, évszázadok óta lenyűgözi az emberi képzeletet. A főnix szimbolikája gazdag és sokrétű, több kultúrában is megtalálható, ahol a megújulás, az örök élet és a spirituális átalakulás jelképeként tisztelik.
A főnix, a mitológiai madár, amely saját hamvaiból születik újjá, az emberi kultúra egyik legmélyebb és leglenyűgözőbb szimbóluma
Az évezredek során számos kultúra és vallás használta a főnixet a halhatatlanság, a megújulás és az újjászületés jelképévé, mely jelentőséggel bír az emberi pszichében is. A főnix története egyetemes: legyen szó ókori egyiptomi, kínai, görög vagy római hagyományokról, ez a madár mindenhol ugyanazt a reményteljes üzenetet hordozza. Az élete során születését, pusztulását, majd újjáéledését végigjáró főnix az élet körforgásának mélységeit tükrözi.
A főnix szimbolikája különösen fontos azok számára, akik személyes átalakulást keresnek
Hiszen a főnixmadár története arra emlékeztet, hogy minden vég egy új kezdetet hordoz magában. Amikor az élet nehézségei és krízisei szembejönnek, a főnixhez hasonlóan mi magunk is képesek lehetünk újjászületni, átalakulni és újra megtalálni az egyensúlyt. Ez a folyamat nemcsak a túlélésről szól, hanem az önismeret elmélyítéséről, a belső béke és a lelki növekedés eléréséről is. Az egyén számára a főnix szimbóluma nem csupán egy távoli mítosz, hanem egy olyan belső erő, amelyet a mindennapokban is meg lehet élni.
Listen to our English podcast about the article of The symbolism and mystery of the Phoenix:
Az inkák származásának titkait sokáig legendának tartották. Mint minden legenda, ez is igazságra épült, ám az évszázadok, évezredek során rárakódott rétegek elfedték a valóságot.
Közép-Amerikai tudósok most feltárták: mégis igazak ezek a legendák!
Tudósok bebizonyították, hogy az inka legendák egy része igaz!
A hajdani inka uralkodók ma élő leszármazottainak genetikai vizsgálatával igazolták perui kutatók, hogy az amerikai kontinens legnagyobb prehispán civilizációjának eredetével kapcsolatos két legenda, amelyek közül az egyik a perui Puno megyében lévő Titicaca-tó környékét, a másik a perui Cuzcóban lévő Pacaritambo barlangot tartja az inkák származási helyének, igaz és kapcsolódik is egymáshoz.
A tibeti szakrális zene olyan titkokat rejt, amelyek messze túlmutatnak hangtálas és gongos meditációkon.
Tibet szakrális zenéje erőteljesen kötődik a vadzsrajána /sz: vajrayāna, t: rdo-rje theg-pa/ buddhizmushoz.
Ez utóbbi igen fontos gyakorlata a vizualizációs meditáció és a szent mantrák /sz: mantra, t: sngags/ használata. A zene a lámák mindennapi púdzsáiban /sz: pūjā = szertartás/ kap fontos szerepet.
A tibeti szakrális zene titkai
Ennek a muzsikának éppen úgy, mint minden vallási zenének konkrét célja és értelme van.
A tibeti templomi zene legfontosabb feladata a szertartások eredményességének biztosítása.
Az angyalok körülöttünk vannak, folyamatosan figyelnek a teremtett világra, védelmezik az embereket és harcolnak értük.
Az angyalokkal foglalkozó tudományág neve az angelológia. Olyan tudás halmozódott fel, amely a legritkább esetben jut el a vulgárezotéria világába.
Főként azért, mert az emberek egy része képtelen (még) befogadni, hogy a valóság nem egy dimenziós, Jó-Rossz felosztású duális rendszer, hanem számos „oldalból” áll.
Következzen most kilenc olyan dolog, amit feltétlenül tudnod érdemes az angyalokról
‘A Zen és a nyugati gondolkodás’ azon intellektuális területekhez tartozik, amelyeket a mai világban mindenképpen tanulmányozni és tisztázni kell. Mindamellett egy roppant nehéz témáról van szó.
E téma, lévén szerteágazó, oly messze vezet és lényege oly nehezen megragadható, hogy túlhaladja e sorok íróinak lehetőségeit. Így a továbbiakban csak nagy vonalakban fogom felvázolni, remélve, hogy a jövőben átvizsgálhatom még, amint hozzáértő kritikusaim véleményét kiérdemeltem.
Zen buddhizmus és nyugati gondolkodás
Úgy a jelenben, mint a múltban, úgy Nyugaton, mint Keleten, az ember nem érte be avval, hogy csupán a közvetlenül adottban, csupán az érzékelhető jelenségekben, csupán a jelenvaló világban éljen.
Az ember még a lehulló sziromlevélben is az örök szépséget látja. A csillagos égre feltekintve egyetemes törvényt érzékel. Az önmagában és másokban lévő gonoszt észlelve az ember eszményi formáját kutatja. A halállal szembesülve, mely véget vet az életnek, egy soha el nem múló világra vágyik.
