Vallások

Ismerd meg Lughnasadh, avagy Lammas ünnepének titkát (augusztus 1.)

Szerző:
Lughnasadh, avagy Lammas ünnepe: augusztus 1. 
Lughnasadh (ejtsd: lúnaszá), avagy Lammas a kelta év utolsó negyedének kezdetét jelzi augusztus 1-én. A négy kisebb napünnep egyike ősidők óta.

A négy nagy napünnep naptári felezőpontjai négy kisebb ünnepet jelölnek ki. Vélelmezhető, hogy már a földművelés kezdete óta megünneplik, hiszen a három aratóünnep közül az első, amikor a nyári gabonát aratták le.

Az aratóünnepek legalább 10000 éves últra tekintenek vissza

A másik két aratóünnep a Mabon (szeptember 21, őszi napéjegyenlőség) és Samhain (október 31.). A most kezdődő ciklus a nyájak téli szállásra történő behajtásával végződött hagyományosan.

A Lughnasadh a nyár végét jelzi

Lughnasadh a nyár végét és az ősz kezdetét jelzi évezredek óta. Persze, a jelenben az augusztusi nap még forrón süt, sőt már a szeptember is gyakran júniusi hőséget hoz, ám a nappalok már észrevehetően rövidebbek, az éjszakák hűvösebbek, a nappali árnyékok hosszabbak.

Ismerd meg Lughnasadh, avagy Lammas ünnepének titkát (augusztus 1.)
Ismerd meg Lughnasadh, avagy Lammas ünnepének titkát (augusztus 1.)

Olvass tovább

Egy friss leleten bukkantak rá a régészek az ősi etruszk bőségistennő nevére

Szerző:
Egy friss leleten bukkantak rá a régészek az ősi etruszk bőségistennő nevére 
A Toszkánában nemrégiben feltárt ősi sztélé feltárta az első titkát: a termékenység etruszk istennőjének nevét.

Egy friss leleten bukkantak rá a régészek az ősi etruszk bőségistennő nevére. A 227 kilogramm súlyú sztélére 2019-ben bukkantak a Poggio Colla-ban, az i.e. hatodik századi etruszk településen.

Uni istennő nevét találták meg

A kősztélén szereplő hosszú feliratot egy 2500 éve holtnak számító nyelven írták, és Gregory Warden régész, a Dallas-i Dél-Metodista Egyetem professzor emeritusa találta meg.

A fordítás jelenleg folyamatban van, és a kutatók felfedezték, hogy a szöveg Uni istennőre utal.

Egy friss leleten bukkantak rá a régészek az ősi etruszk bőségistennő nevére
Egy friss leleten bukkantak rá a régészek az ősi etruszk bőségistennő nevére

Olvass tovább

Most kapaszkodj! Bőséget hozó Telihold és Tízmilliószoros nap 2019.05.18.

Szerző:
Most kapaszkodj! Bőséget hozó Telihold és Tízmilliószoros nap 2019.05.18. 
2019.05.18. ismét egy különleges nap 2019-ben: egyszerre következik be a Bőséget hozó Telihold és az idei második Tízmilliószoros nap!

A Telihold mindig különleges alkalom, hiszen ekkor a legfényesebbek az éjszakák (kiváltképpen ha a nyár elejének illata tölti be a levegőt).

Ahogy a Nap bevilágítja a Holdat, úgy, mivel a Hold a lélek jelképe, bevilágítja a Lelkünket is. A 2019.05.18-i Telihold szombat éjjel 23 óra 12 perckor következik be.

A Tízmilliószoros nappal együtt igazi csoda-idő köszönt be!

Most kapaszkodj! Bőséget hozó Telihold és Tízmilliószoros nap 2019.05.18.
Most kapaszkodj! Bőséget hozó Telihold és Tízmilliószoros nap 2019.05.18.

Olvass tovább

Lehet, hogy te is sámán vagy? Egy sámánasszony tíz ismertetőjegyet sorolt fel

Szerző:
Lehet, hogy te is sámán vagy? Egy sámánasszony tíz ismertetőjegyet sorolt fel

A samanizmus a legősibb vallási formák közé tartozik. Sámánnak lenni mindig komoly elhivatással járt, és voltak jelei, hogy valakit sámáni útra szántak. Eliza „Fehér Bölény” sámánasszony tíz ismertetőjegyet sorol fel, amely alapján lehetséges, hogy valakit a sámáni útra szántak a szellemek. Ez a tíz ismertetőjegy az amerikai sámánok felfogása szerint képes megmutatni, hogy valakinek a … Olvass tovább

A vikingek szakrális-mágikus kardokat akartak kovácsolni, így fedezték fel az acélt, egy hátborzongató eljárással

Szerző:
A vikingek szakrális-mágikus kardokat akartak kovácsolni, így fedezték fel az acélt, egy hátborzongató eljárással 
A mágikus kísérletek sokszor vezettek fizikai csodákhoz az ókorban. A vikingek is így fedezték fel az acélkészítés titkát, hála egy szakrális-mágikus eljárásnak.

Az acél úgy viszonyul a vashoz, mint a vas a bronzhoz: egy összecsapásban szinte biztosan győzedelmeskedni fog.

A felfedezése azonban nem az ateista materializmusnak köszönhető, hanem a szakralitásnak és a mágiának.

A vikingek titkos vallási-mágikus eljárással akartak varázskardokat készíteni

A művelet pedig sikerült – és ennek köszönhetően jelent meg az acél a világon. Az eljárás azonban, mai fejjel, eléggé hátborzongató volt.

A titok a holtak csontjában rejlett.

A vikingek szakrális-mágikus kardokat akartak kovácsolni, így fedezték fel az acélt, egy hátborzongató eljárással
A vikingek szakrális-mágikus kardokat akartak kovácsolni, így fedezték fel az acélt, egy hátborzongató eljárással

Olvass tovább

11 titok és kevéssé ismert tény da Vinci Az Utolsó Vacsora festményéről – még Jézus felesége, gyermeke és egy zene kottája is szerepel rajta!

Szerző: 
Tudtad, hogy Az utolsó vacsora olyan titkokat rejt, mint egy zenei kotta vagy hogy Leonardo a csillagjegyek szerint csoportosította az apostolokat rajta?

Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című festménye az egyik legcsodálatosabb, leggyakrabban tanulmányozott és leginkább reprodukált műalkotás, amit a világ valaha is ismert.

A festményen az Újszövetségből jól ismert utolsó, pészachi vacsora látható, amit zsidó hagyományok szerint ültek meg Jézus és apostolai.

Függetlenül attól, hogy hányszor láttad, fogadjunk, hogy nem ismered az összes tényt róla.

Úgy véled, már feltárta neked a titkait? Na és a festménybe kódolt zenét meghallgattad, vagy láttad Jézus és Mária Magdaléna gyermekét?

Következzen most 10 tény és titok, amelyek által még inkább ámulatba fog ejteni Leonardo da Vinci zsenialitása.

13 titok és kevéssé ismert tény da Vinci Az Utolsó Vacsora festményéről - még Jézus felesége, gyermeke és egy zene kottája is!
13 titok és kevéssé ismert tény da Vinci Az Utolsó Vacsora festményéről – még Jézus felesége, gyermeke és egy zene kottája is!

Listen to our 13 minutes English podcast about 11 secrets and little-known facts about da Vinci’s painting of The Last Supper – it even features Jesus’ wife, child and the score of a musical score!

Olvass tovább

Kétezer éves, titkos szentélyt tártak fel Rómában, a Vatikáni Könyvtártól nem messze

Szerző:
Kétezer éves, titkos szentélyt tártak fel Rómában, a Vatikáni Könyvtártól nem messze 
A Vatikáni Könyvtártól nem messze tártak fel egy 2000 éves szentélyt az olasz régészek. A titkos hely több mint másfél ezer évig maradt ismeretlen az emberek előtt.

A rejtélyes római bazilika, amelyet egy ezoterikus pogány kultusz hívei építettek, és amely ma már több mint 40 méterre fekszik az utcaszint alatt, először nyílt meg a nyilvánosság számára.

Az első évszázadban a császári főváros szélén álló tufa vulkanikus kőzetből építették ki az akkori világ legnagyobb pogány bazilikáját.

Az istenek, istennők, párducok, szárnyas kerubok és pygmiesek stukkó domborműveivel díszített titkos szentélyt 1917-ben, „véletlenül” fedezték fel egy vasútvonal építése során Rómában. Egy földalatti átjáró talaja beszakadt, felfedve a rejtett kamra bejáratát.

A pogány bazilikát ezután kilencven évig nem bolygatták, míg végre elkezdődött pár éve a feltárása és rekonstruálása.

A 40 méter hosszú, egykori szent hely immáron nyitva áll a látogatók előtt.

De ki építette és milyen kultusznak adott otthont? Ez is kiderült.

Kétezer éves, titkos szentélyt tártak fel Rómában, a Vatikáni Könyvtártól nem messze
Kétezer éves, titkos szentélyt tártak fel Rómában, a Vatikáni Könyvtártól nem messze

Olvass tovább

Az Istennő földje: Írország az Istennőről, Ériuról kapta a nevét

Szerző:
Az Istennő földje: Írország az Istennőről, Ériuról kapta a nevét 
Írország (Éire) azon kivételes országok közé tartozik, amely az Istennőről kapta a nevét.

Írország gaelül (ír nyelven) Éire, azaz ‘Íre’. Csakhogy még az írek közül is kevesen tudják, valójában mit is jelent az országuk neve.

A legtöbb ország az államalapító nép után kapta a nevét. Kivéve Írországot

Magyarország a magyarok, Anglia az angolok (angolszászok) után, Németország a magyar nyelvben a németek (nemac „nem szláv”), németül a Deutsch önelnevezésből kapta a nevét.

De ki volt Ériu istennő, akiről Írország és az ír nép a nevét kapta?

Ériu istennő
Ériu istennő

Olvass tovább

Az Istennő-civilizáció telepesei építették Stonehenge-et – bizonyítja a genetikai elemzés

Szerző:
Az Istennő-civilizáció telepesei építették Stonehenge-et - bizonyítja a genetikai elemzés 
A genetika bebizonyította azt, amit a régészetnek, a kultúrantropológusoknak és a szakrális sugallatoknak köszönhetően eddig is tudtunk: az Istennő-civilizáció gyermekei építették Stonehenge-et.

Az első templomépítők leszármazottai voltak azok, akik felépítették Stonehenge első körét. Az őskori DNS-maradványok elemzése végérvényesen bebizonyította, hogy Anatóliából vándoroltak el, és a Földközi-tenger térségében haladva jutottak nyugatra, mielőtt Nagy-Britanniát elérték.

A kutatók összehasonlították az újkőkori emberi maradványokból származó, Nagy-Britanniában talált DNS-t az Európában élő emberekéivel.

A neolitikumi építők az Anatóliai (modern Törökország) őscivilizációt létrehozó nép leszármazottai, akik észak felé indultak az Ibériai-félszigetet elérve. Nagyjából i.e. 4000 táján érkeztek Nagy-Britanniába.

A tanulmány a Nature Ecology & Evolution folyóiratban jelent meg és rögtön nagy port kavart.

A Nagy-Britanniába irányuló migráció csak egy részét képezte az Anatóliából i.e. 6000 táján, az Özönvíz előtt pár évszázaddal kezdődő kivándorlásnak.

Az Istennő-civilizáció telepesei építették Stonehenge-et - bizonyítja a genetikai elemzés
Az Istennő-civilizáció telepesei építették Stonehenge-et – bizonyítja a genetikai elemzés

Olvass tovább

Nagypéntek és készülődés Húsvétra: miről is van szó valójában?

Szerző:
Nagypéntek és készülődés Húsvétra: miről is van szó valójában? 
Ma van Nagypéntek napja a kereszténységben és mégis viszonylag kevesen tudják, miről is szól ez a nap.

A cikkünk végén megmutatjuk, honnan ered a Húsvét – most előbb ismerkedjünk meg a Nagypéntek szimbolikájával!

Nagypéntek az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, a liturgiában a húsvéti szent három nap második napja, aliturgikus nap, a megváltó szenvedés és kereszthalál ünnepe. Szigorú böjti nap.

A Nagypéntek különböző elnevezései

A zsidó naptárból eredően: Paraszkeué (gör.), Parasceve (lat.), ‘Készületi nap’ (vö. Mt 27,62; Lk 23,54; Jn 19,31). Innen lett a keleti egyházban: Hé hagia kai megalé paraszkeué, ‘A szent és nagy készületi nap’.

Ebből lett a szláv nyelvekben és a magyarban a Nagy péntek. A latin egyházban a nagypéntek hivatalos neve: Feria sexta in passione et morte Domini, ‘Az Úr szenvedésének és halálának péntekje’.

Angol nyelvterületen ‘Hosszú péntek, Jó péntek’.

Nagypéntek és készülődés Húsvétra: miről is van szó valójában?
Nagypéntek és készülődés Húsvétra: miről is van szó valójában?

Olvass tovább

Tartalomjegyzék

→ Index